Hársfa - információk
Latin név: Tilia
A hársfa a magyar kertek és faluképek egyik legtekintélyesebb, legkedveltebb fája. Szomorú Miklós gyakran említi, mint a „kert lelkét”, hiszen hatalmas koronája alatt hűvös menedéket nyújt a nyári hőségben, szív alakú levelei pedig barátságos hangulatot árasztanak. Magyarországon leggyakrabban a kislevelű hárs (Tilia cordata) és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) fordul elő. Igazi varázsa júniusban mutatkozik meg, amikor az egész fát elborítják a sárgásfehér, bódítóan illatos virágok, melyek zümmögő méhek ezreit vonzzák.
Hasznossága rendkívül sokrétű, igazi haszonnövény és gyógynövény. Virágzata (a fellevéllel együtt gyűjtve) a legismertebb házi szer meghűlésre, izzasztó és nyugtató hatású teája alapvetés a kamrában. A hársfából készült méz pedig az egyik legértékesebb fajtamézünk. Fája puha, kiválóan faragható, így a szobrászok és asztalosok kedvelt alapanyaga.
Termesztése tágas helyet igényel, mivel az évek során hatalmas koronát nevel. A mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízháztartású talajt kedveli. Bár jól bírja a városi klímát, a tartós szárazság idején a fiatal példányok hálásak az öntözésért. Érdemes tudni, hogy a hársfa hosszú életű, akár több száz évig is elél, így generációkon átívelő örökség maradhat a kertben.
Felhasználása szoliter faként a leglátványosabb, de nagyobb kertekben fasornak is kiváló. Mivel jól bírja a metszést, akár formára is alakítható. Szomorú Miklós előszeretettel ajánlja pihenőhelyek, padok fölé árnyékadónak, ahol az illata is érvényesülhet.
Érdekessége, hogy a hársfa alatt pihenve sokan éreznek különös megnyugvást – a néphagyomány szerint a „szeretet fájának” tartják, sőt, régen sok faluban a hársfa alatt tartották a közösségi gyűléseket és a törvénykezést is.